Köszönjük, gázpalackfutár – a finom kürtőskalácsról

Köszönjük, gázpalackfutár – a finom kürtőskalácsról

Már igen régóta járunk ki a szüleimmel nyaranta vattacukrot és kürtőskalácsot készíteni egy kedves kis tó partjára. Néha unatkoztam ezen alkalmakkor, de mióta barátokat szereztem ott, már annyira nem érzem vészesnek a dolgot. Inez apukája közösségi fórumokat üzemeltet, igazán jól megy a cég, szóval ők nem panaszkodhatnak, egy ideje már be is zárták a szabadtéri pecsenyésüket, és inkább az irodában robotolnak a szüleik. Mindenestre Inez szereti ezt az árus világot, szóval ő gyakran jön ki velünk kalácsot készíteni. Amikor nem nagy a forgalom, akkor fölgyűrjük a bokánkon a nadrágot, és belegázolunk a tóba, nagy sikongatások és élvezetes fröcskölgetések közben.

Nagyon élveztük ezeket a nyarakat, és igen közel kerültünk egymáshoz. Néha még együtt is aludtunk Inezzel, nagyon sok jó élményem maradt meg, igaz barátom lett, mindent meg tudtunk beszélni. Ezen a nyáron is mentünk a tóhoz, természetesen Inezzel előre megbeszéltük, hogy találkozunk a szökőkútnál, ott is voltunk mind a ketten fél ötkor pontosan, egymás nyakába borultunk, megpuszilgattuk a másik arcát. Beszélgettünk a fiúkról, iskoláról, gonosz tanárokról. Ő éppen egy Péter nevű srácba volt szerelmes, aki amúgy megtanította őt biciklizni, nagyon kedvesen bánt vele, legalábbis ezt mesélte Inez, én nem hittem el neki, mert szerintem a fiúk mind ördögtől való teremtmények, dolgok. Mindenesetre azon a nyáron a móka mellett ért minket néhány stresszes esemény is.

A legdurvább az volt, amikor apa nem készült elég gázpalackkal egy nyáron. Nagy volt a pánik eléggé, gázpalack eladó, ár nélkül találtunk egy csomó ilyen hirdetményt a strandon, az nem volt túl megbízható számunkra. Nem tudott apa semmilyen netes oldalt, ahonnan lehetett volna rendelni, viszont hazautazni a palackokért nem lett volna túl költséghatékony, a benzin drágább lett volna, mint a szállítási költség és a palack együtt. Szóval görnyedtek anyával este egymáson meg a tragédián, hogy na, most akkor mi legyen, elérte őket a csőd, ez a nyár elveszett véglegesen. Teljesen kétségbe voltak esve, anya sírt egész este, apa meg sétálgatott a nyaralónk folyosóján, néha a falba verte az öklét, reggelre sebesek is voltak az öklei. Aztán Inez átjött hozzánk másnap délelőtt, és azt mondta, apukája végül is közösségi médiával foglalkozik, beírhatná az egyik fórumba, hogy „gázpalack, eladó ár”, aztán hátha történik valami. A szüleim örömmel fogadtak bármilyen megoldás felé mutató ötletet, javaslatot. A közösségi fórumon sok ötlet jött, a legtöbben pedig a gazpalackfutar.com oldalát javasolták. Mindenféle kiszerelésben rendelhettünk innen gázpalackot, ráadásul jó áron. Nagyon boldogok voltak a szüleim, összetették a két kezüket, és imádkoztak Istenhez, hogy mihamarabb megérkezzenek a csodálatos palackok, és ők folytathassák az üzletet. A strandolók is elégedetlenek voltak, szerették volna a jó napozást meg strandolást leöblíteni egy finom kaláccsal, de mi nem tudtuk őket kiszolgálni. Egy egész strand követelte a gázpalackot. Anyáék egészen meghatódtak, amikor az elég olcsó, de ennek ellenére rendkívüli minőségű palackok megérkeztek, a gázpalackfutárok nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, és főleg gyorsak. Amikor megérkeztek a palackok, és anyáék újra beültek a bódéba a finom kürtőskalácsot készíteni, tolongó sor fogadta őket, és minden vevő megdicsérte a finomságot, és kérlelte őket, hogy legközelebb ne legyenek ilyen felelőtlenek, hiszen az egész strand az ő pótolhatatlan kalácsukon él. Volt, aki azt mondta, hogy a kalácsok szélében a nap melegsége van, attól ilyen pirult narancssárgák, anyukám ekkor tényleg elbőgte magát, hogy az ő keze munkáját a napsugarakhoz hasonlítják. Nagyon jól esett nekik a pozitív visszajelzés, és ezt is a gázpalackfutár gyors érkezésének köszönhették. Ha a kiszállítás lassabb, akkor a strandosok valószínűleg őrjöngtek volna nekik inkább.