Egy váratlan kérdés

Egy váratlan kérdés

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem lakógyűlést tartani a világon az egyik legjobb dolog. Sok barátom mondja, hogy náluk ez csak egy szükséges rossz, és legszívesebben az első percben elmenekülnének onnan, de engem valahogy mégis szórakoztat. Valószínűleg ebben persze benne van az is, hogy a mi lakóközösségünk kifejezetten jó csapat, nagyon korrekt, konstruktív, segítőkész emberek alkotják ezt a közösséget. Ezért is van az, hogy a letudni való kötelezettségek után, amikor elkezdődik a felszólalások, nyílt kérdések ideje, egy idő után kifejezetten személyes kérdéseket is érinteni szoktunk. Volt már, aki nevelési tanácsot kért tőlünk a lányával kapcsolatban, volt, aki megosztotta velünk, milyen nehéz jelenleg neki, mert az édesanyja kórházban van, volt, akinek szakítás után kellett összekaparnunk darabokra hullott lelkét, de olyan típusú problémával még senki nem állt elő, mint amilyennel felső szomszédom, Csigi bácsi. Csigi bácsi egy nagyon szerethető figura, egy roppant szimpatikus 75 év körüli ember, akin már egyébként is érződött a lakógyűlés alatt, hogy valami böki a csőrét. Mivel mellettem ült, többször is kérdeztem tőle, hogy Csigi bácsi, mi a baj, de ő gondterhelten rázta a fejét, hogy figyeljünk inkább oda a gyűlésen mondottakra. Aztán egyszer csak eljött az a pont, amikor már nem tudta tovább magában tartani, és kifakadt:

– Drága barátaim! Bocsánat, hogy más síkra terelem a beszélgetést, de mivel bízom bennetek, veletek megosztom a problémámat. Szóval sajnos nekem is, mint annyi más sorstársamnak, eljött a váltás ideje, és bizony kénytelen vagyok új fogakat csináltatni magamnak. Muszáj megkérdeznem tőletek, bár ti még mind fiatalok vagytok, és remélem, még nem érint titeket a dolog, de hogy szerintetek milyenek lehetnek itt a környéken az implantátum árak? Találtam már néhány helyet, de olyan pénzeket kérnek el érte, hogy még a maradék fogam is kihullik tőle, komolyan mondom. Szerintem át akarnak verni. Nem tudtok egy olyan helyet, ahol normális áron, megbízható szakemberek végzik el ezt a munkát? Nagyon megköszönném nektek, drága lakótársaim!

Kiderült tehát, hogy a szó szoros értelmében böki valami a csőrét 🙂 Na de elnézést ezért a gyenge viccért. Szóval Csigi bácsi kérdése meglepett minket, kicsit váratlanul jött, de egy rövid csend és mocorgás után megszólalt mögöttem Matyi, egy harminc év körüli srác:

– Hát… nekem szerencsére tényleg nincsenek egyelőre még hasonló problémáim… De édesapámnak kellett fogsor implantátum, és ő a Fogorvos Budapest nevű magánrendelőben csináltatta. Olyan boldog volt, amikor hazajött, hogy nem ismertem rá! Már csak azért sem, mert ilyen szép fehéren csillogó fogsora sem volt még soha… Szóval valamit ott igazán jól csinálhatnak, szerintem Csigi bácsi, érdemes lenne ott megpróbálni!

Csigi bácsi szépen megköszönte a tanácsot, én pedig kicsit elbújva rákerestem gyorsan telefonon a Fogorvos Budapest honlapjára, már csak kíváncsiságból is, hogy mi lehet ennyire jó. A weboldalt nézegetve pedig én is úgy éreztem, bár lenne valami gond a fogaimmal 🙂 Na jó, azt azért nem, de tény, hogy egy nagyon bizalomgerjesztő, profi cég képét mutatja nekünk a Fogorvos Budapest, már csak a honlapjából kiindulva is. Az árai pedig abszolút barátiak, szóval szerintem a jó öreg Csigi bácsi sem fog panaszkodni semmire.

A következő lakógyűlésre már kicsit el is felejtettem ezt az egészet, annyi minden más dolgom is volt akkoriban. Egyszer csak azonban, éppen amikor már kényelmesen elhelyezkedtem a székemen, konkrétan vakító fehérség verte ki a szememet. – Úristen, mi lehet ez?! – gondoltam, amikor leült mellém a drága Csigi bácsi, és soha nem hallott artikulációval köszöntött engem. – Még borravalót is hagytam volna nekik, ha engedik – mondta az öreg – elképesztő, mennyivel más az életem egy ilyen fantasztikus fog implantátummal! – folytatta, majd kedélyesen fütyörészni kezdett. Csigi bácsi jó hangulata pedig ránk is átragadt, egyre többen szálltunk be a közös fütyörészésbe, amit egy idő után az öreg már vezényelt is. Így született meg az Új fog című nótánk, ami azóta a lakóközösségünk himnusza is lett, Csigi bácsi pedig azóta is boldogan él és virul. Mondja hát valaki, hogy nem nekünk van a legjobb lakóközösségünk a világon!